Német online - távoktatás SKYPE-on

Felkészülhet külföldi munkára, nyelvvizsgára, érettségire vagy egyszerűen tanulhatja a német nyelvet (kezdőként, újrakezdőként, haladóként ) - akár SKYPE-on is, saját otthonában.

 

Németország címere

 

                              Forrás:  A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

A német címer, az arany mezőben jobbra tekintő fekete és vörös színekkel ábrázolt sas, a legősibb állami jelképek egyike a világon, és az osztrák szövetségi sas (Bundesadler) mellett, melynek eredete a németével azonos – a legrégebbi ma is használatos európai felségjel. Eredete messze túlnyúlik a nemzetállamok megalakulásának időszakán.

Az antik korban a sast az istenek küldöttjének tekintették. A görög mitológiában a sast Zeusz, a rómaiaknál Iuppiter, a germánoknál pedig Odin főisten megtestesítőjeként tisztelték. Az isteni örökkévalóság mellett a sas bátorságot és erőt is kifejez, melynek okán a sas mindig gyakran jelent meg katonai lobogókon. Kb. Kr. e. 100 óta a sas a római légiók fontos címerállata.

 

Amikor Nagy Károly 800-ban felújította a római császárságot a Frank Birodalom keretein belül, felvette a sast, mint a római világbirodalom szimbólumát jelképei sorába. Aacheni palotájára felvitetett egy fém, feltehetőleg arany sast, mely IV. Henrik uralkodásáig még látható volt az épületen.

A sas ebben az időben nem egy államot reprezentált, hanem általában az államrendet, mivel a Német-római Birodalom nemzeteken átnyúló államalakulat volt. Az évszázadok alatt a sas, mint jelkép jelentése változáson ment át, és egyre inkább „Németország” fogalmával kötődött össze. A jelentés átalakulása során a sas feltöltődött a szabadság, végül pedig a német nemzet szimbólumának jelentéseivel. Az államiság kialakulásának folyamata alatt a sas szimbóluma egyre inkább Németországhoz kötődött, mivel a terület uralkodóinak – főleg császárainak – címerében folyamatosan megjelent ez a címerállat.

 

A középkor

A 12. században a sas a címerek népszerűvé válásával heraldikai formát öltött és színeket kapott. A császári lobogó arany hátterében fekete sas képe jelent meg. A 14. századtól a karmokat és a csőrt pirossal ábrázolták. A német sas első heraldikai ábrázolása Barbarossa Frigyes idejéből maradt ránk, az 1172 és 1190-es évek közötti időszakból. Az első színes ábrázolás (arany mezőben fekete sas) IV. Ottó császár (1198–1218) idejéből származik.

IV. Ottó alatt kristályosodott ki a sas szimbólumának állami vonatkozása a német területeken. IV. Ottó személyes címere egy az angol és német címerekből összetett ábrázolás volt, azonban a változatlan sas jelkép maradt a tulajdonképpeni német birodalmi címer. Ez utóbbi vonatkozás egyre inkább kezdett felerősödni azzal, hogy a sasszimbólum két jelentési vonalon fejlődött tovább. A korabeli egyfejű sas mellett, mely a német királyi hatalmat és a birodalom német részeit testesítette meg, a 13. századtól, ill. a későbbi időszakokban (különösen Zsigmond császár 1401/2-es évekből való pecsétje óta) a kétfejű sas képe jelent meg a császárság hivatali szimbólumaként a nemzetek felett ívelő birodalom jelképeként. A német-római császárok ez után az időszak után a kétfejű sast használták, míg az egyfejű sas a német király szimbóluma maradt, akit azonban rendszerint később császárrá is választottak.

Az egyfejű sas egyidejűleg az aacheni koronázási hely városi címerállata lett.

A városok felemelkedésével a sasszimbólum további jelentésárnyalattal bővült: A szabadság és függetlenség szimbóluma lett. Számos birodalmi város szimbólumrendszerében megjelent a sas az uralkodó hercegi hatalom (és címer) ellentételezését jelképezve.

A német városok címereiben a mai napig jelentős szerepet kap a sas szimbóluma, köztük: Aachen, Dortmund, Duisburg, Essen, Goslar, Köln, Lübeck, Mühlhausen (Türingia), Nürnberg, stb.

 

A Német Szövetség (Deutscher Bund)

A Német-római Birodalom 1806-os felbomlásáig a Habsburg uralkodók a kétfejű sast használták címereikben eltérő ábrázolásokban, mely a Habsburgok kiterjedt birtokainak sokféleségéből eredt. II. Ferenc császár, sejtve a Német-római Birodalom végét, és az általa létrehozott Osztrák Császárság kiválását, a német-római területek címerébe foglalta a kétfejű sast, így próbálva a szimbólumok szintjén biztosítani egyenrangúságát Napóleon császárral, saját császári hatalmát jelképezve. Ebből az okból a Német-római Birodalom utolsó két éve alatt az osztrák kétfejű sas megjelent a német-római címerben is.

1815-ben alakult meg a Német Szövetség, melynek tagállamai nagyon óvták függetlenségüket, így nehéz volt egyezségre jutni az egységes címer kérdésében. Átmenetileg az osztrák kétfejű sas jelent meg a szövetség címerében, mely mellett az is szólt, hogy Ausztria (még) a Német Szövetség vezető hatalma volt. A kétfejű sast végül is 1848. március 9-én fogadták el a Német Szövetség címerállataként a német egységesítési törekvések időszakának lázában. Az 1848. november 12-i frankfurti nemzetgyűlésen kiegészítették a címert a tengerészet fekete-vörös-arany színeivel. A német forradalom bukásával a kétfejű sas ismét eltűnt az állami szimbólumok sorából.

 

 Wappen Kaisertum Österreich 1815 (Klein).png                      Wappen Deutscher Bund.svg

Az Osztrák Császárság kétfejű sasa,             A Német Szövetség címere a kettős sassal
mely példát adott a Német Szövetségnek

               (1815–1848).

                               Wappen Deutsches Reich (1848).png

                   A Német Birodalom címertervezete 1848-ból

 

A Német Császárság

Az 1871-es bismarcki birodalomegyesítés során a kétfejű sas már nem került szóba, mivel az Ausztria-Magyarország címerében már benne volt. Vitán felül állt azonban, hogy az egységes Német Birodalom címerébe a sasnak kell kerülnie. Visszatért tehát az egyfejű sas. 1871. augusztus 3-án I. Vilmos császár parancsára törvényben rögzítették a birodalmi sast, mint a Német Birodalom szimbólumát.

A birodalmi sas a porosz és a Hohenzollern család címereinek számos elemét hordozta.

Fontos megemlíteni, hogy a császári háborús zászlóban, mely Reichskriegsflagge néven ismert, nem a birodalmi sas, hanem a porosz sas szerepel. Ezt a sast a császári koronázási jelképekkel ruházták fel.

 

Wappen Deutsches Reich - Reichswappen (Grosses).svg                Wappen Deutsches Reich - Reichswappen 1871 (Provisorisch).png

   A császári birodalmi címer              1871. április 27. – 1871 augusztusa 

                                                                                között

Wappen Deutsches Reich - Reichswappen 1871 (Klein).png                    Reichsadler der wilhelminischen Epoche

 1871. augusztus 3. – 1888 között       1888. december 6. – 1918 között

 

A Weimari Köztársaság

Friedrich Ebert birodalmi elnök 1919. november 11-én meghatározta a német címer republikánus, megjelenésében nem imperialista kinézetét, mely forma a mai napig érvényben van: Arany mezőben piros színekkel díszített fekete sas „zárt tollazattal”.

A vonatkozó előírás 1919. november 11-éről:

A birodalmi kormány döntése alapján ezúton tudatjuk, hogy a birodalmi címer egy aranysárga alapon fekete színű, egyfejű sast ábrázol, melynek feje jobbra néz. Szárnyai nyitva állnak, de tollazata zárt, csőre, nyelve, valamint karmai vörös színűek […]

A birodalmi elnöki címerben a sas kicsit másként jelenik meg, amit a fenti törvény is lehetővé tesz. Az első elnöki címert 1921. április 11-én vezették be. Feltehetőleg 1926 után a sas ábrázolása megváltozott, amennyiben egy-egy további külső toll került mindkét szárnyhoz.

 

 Standarte Reichspräsident 1921-1926.gif        Standarte Reichspräsident 1926-1933.gif       Standarte Reichspräsident 1933-1935.gif

        1921–1926                       1926–1933                     1933–1935

 

A nemzetiszocializmus időszaka

A nemzetiszocialista időkben (1933–1945) a sas megjelenése a címerben megváltozott. Az Adolf Hitler által tervezett, a római légiók sasszimbólumán alapuló embléma, mely karmai közt egy koszorúba zárt horogkeresztet tart, az 1935-ös nürnbergi döntés után vált nemzeti jelképpé. Eddig az időpontig a korábbi birodalmi címert használták.

Paul von Hindenburg birodalmi elnök határozata alapján az NSDAP pártszimbólumát 1934. február 17-től a Wehrmacht is használta.

1935. november 5-én Hitler a következő határozatot hozta:

 

A párt és az állam egységének jelképekben való megjelenítésére az alábbi határozatot hozom:
1. cikkely: A birodalom felségének jelképeként a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt jelképét használja.
2. cikkely: A Wehrmacht felségjelei változatlanok maradnak.
3. cikkely: A birodalmi címerre és birodalmi sasra vonatkozó 1919. november 11-i nyilatkozat […] semmis.
4. cikkely: A birodalmi belügyminiszter a Führer helyettesével való egyetértésben meghozza az 1. cikkelyben meghatározottak végrehajtásához szükséges előírásokat.

 

A nemzetiszocializmus ideje alatt a sas gyakran monumentálisan, harcias formában jelenig meg, ellentétben az egyszerűbb, republikánus változattal.

Megemlítendő, hogy a birodalmi sas, mint a Német Birodalom jelképe, fejét mindig jobbra fordítja. Az NSDAP pártszimbolikájában a sas feje azonban balra fordul. A Wehrmacht szimbólumrendszerében ettől eltérő szabályok érvényesültek.

 

 

 

A Wehrmacht jelképrendszerében használt sas – melyet sapkákra tűztek – fejét balra fordítja.

 

Majdnem feledésbe merül a Birodalmi Hadügyminisztérium Wehrmacht-ügyekkel foglalkozó hivatalának (Wehrmachtsamt) vezetőjének 1936. április 9-i határozata, mely szerint: A birodalmi hadügyminiszter határozata szerint a Wehrmacht jelképrendszerében használt sas (Wehrmachtsadler) nem változik. A sas feje […] balra fordul, amennyiben nem áll fenn különösebb ok a fej irányának megfordítására […].

 

A Német Demokratikus Köztársaság

Az NDK-ban 1950 és 1990 között saját (körzős-kalapácsos) címert használtak, mely eltért a nyugaton használt német címertől. 1959-ben a címert hivatalosan felvették a Német Demokratikus Köztársaság lobogójába is.

 

Az NDK címerei

 

   Coat of Arms of East Germany (1950–1953).svg                        DDR2.PNG

               1950–1953                                              1953–1955

                                   Coat of arms of East Germany.svg

                                              1955–1990

 

A Német Szövetségi Köztársaság

A német államiság újbóli megalakulásával a második világháború után a Német Szövetségi Köztársaság számára magától értetődő volt, hogy a Német Köztársaság címerét ismét visszaállítják méltó helyére. Theodor Heuss szövetségi elnök 1950. január 20-i döntésében úgy határozta meg a német címert, hogy annak megjelenése a Weimari Köztársaságban használt alapokon nyugodott, és amely az 1990-es német újraegyesülés után teljes Németország címerévé vált.

A hivatalos ábrázolások mellett, mint például a hivatali szövetségi zászlón (Bundesdienstflagge), vagy a szövetségi elnök címerében, számos stilizált változat is forgalomban van, mint például pénzérméken, vagy a Német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) falán.

 

Bundesschild.svg                                         Standarte des Bundespräsidenten.svg

  A szövetségi címer                                                 A szövetségi elnök
hivatalos használatra                                                       címere

 

 

                          Képtalálat a következőre: „A német címer”

 

 

Ausztria címere

 

                         

 

Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol, fején arany falkoszorúval, arany csőrrel, arany karmokkal, vörös nyelvvel. Jobb lábában sarlót, baljában kalapácsot tart. A sas mellén egy piros-ezüst-piros címer.

Szimbólumok

A címeren látható szimbólumok jelentése:

  • Sas: Ausztria függetlensége (1919-től)
  • Piros-ezüst-piros címer: Ausztria emblémája (középkori szimbólum, 1915-ben újra bevezetve)
  • Falkoszorú: A polgárság szimbóluma (1919-től a címeren)
  • Sarló: A parasztság szimbóluma (1919-től a címeren)
  • Kalapács: A munkásság szimbóluma (1919-től a címeren)
  • Elszakított lánc: A nemzetiszocialista diktatúrától való felszabadulás szimbóluma (1945-től a címeren)

 

További információk:

Link:

  http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=5917

 

 

Svájc címere

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 34
Tegnapi: 174
Heti: 398
Havi: 3 433
Össz.: 370 892
Oldal: Címerek
Német online - távoktatás SKYPE-on - © 2008 - 2018 - nemet-tavoktatas.hupont.hu