Ez a kérdés általában megosztja a kétnyelvű gyerekeket nevelő szülőket.
Szeretném már itt leszögezni, hogy természetesen nem azokhoz szól, akik született kétnyelvű környezetben nevelik csemetéjüket. Vagyis, amikor két nyelv egyszerre van jelen a mindennapokban, mert az apa az egyik, anya pedig a másik nyelven beszél.
Van aki azt mondja, hogy a születés pillanatától kezdve, a nap minden pillanatában németül beszél majd. De lássuk be, hogy aki magyar anyanyelvűnek tartja magát, annak nem könnyű egy újszülött csecsemővel bármilyen más nyelven kommunikálni.
Véleményem szerint meg kell várni, amíg elkezdődik a gyerek anyanyelvi (magyar) fejlődése, elkezdi a környezetével megértetni magát, és csak ezután szabad németül beszélni vele. Ez általában egy éves kor körül történik meg. Valakinél előbb, valakinél kicsit később. Ekkor már a vége felé jár a hihetetlen sebességű mozgásfejlődés, ami az első évet kitölti és megindul a beszédfejlődés. Semmilyen zavart nem okoz ebben az időben, ha másik nyelven is hallja a napi utasításokat, magyarázatokat. Természetesen már korábban is hallgathatunk német dalokat, játszhatunk német mondókákat. Így a nyelvi jellegzetességek, hanglejtés esetleg már nem lesz idegen számára, csak a mindennapi használatban eddig nem volt jelen.
Mindig helyesen beszéljünk! Egyszerűen, nem kell bonyolult szerkezeteket használni.
Nagyon jó, ha az otthoni idegennyelvű kommunikáció mellett legalább heti rendszerességgel el tudunk menni valahova, ahol másoktól is német nyelvet hall a gyerek. Esetleg német-magyar családi napközibe, német nyelvű foglalkozásokra, vagy más családokkal találkozni, akik hasonlóan gondolkodnak a kétnyelvűségről, mint mi. A legjobban a gyerek úgy tanul meg egy (másik) nyelvet, ha a mindennapi tevékenységeket folyamatosan kommentáljuk.
Ha azt szeretnénk, hogy minél egyszerűbben elsajátítsa a német nyelvet, akkor mindenképpen szükség van a beszélgetésre is. Nem elég csak mondókázni, énekelni.
Forrás: KölyökNemet.Hu